Hírlevél 2

Felépítés ismertetése

Kismajtény településen – egy szennyvízgyűjtő gravitációs főcsatorna (a település Nagymajtény felőli bejáratától a szennyvíztisztító telepig) és mellékcsatornák a település utcáinak egyik oldalán, melyeket bekötnek a főcsatornába, majd egy későbbi szakaszban a település minden utcáját csatornázni fogják.

A gyűjtőcsatornákat gumigyűrűvel összekapcsolt PVC csövekből építik, mely kiváló záródást biztosít. Tervezett átmérő 200 mm. A tervezett csövek PVC SDR41 (SN4) tipusúak. A csövek hosszúsága egyenként 5 – 6 m. A gumigyűrűs csatlakozásoknál, a munkavégzés megkönnyítése és a pontos csatlakoztatás érdekében kenőanyagot használnak. A vezetékzóna tömörítését szigorúan csak kézi erővel végzik 98%-os tömörítési fokig. Csak ezen munkafázis elvégzése biztosítja a PVC csövekből épített csatornahálózatok esetében előírt ellenállóképességet és stabilitást.

Tekintettel a rendszer építési területére és a vezetékek túl mélyre való helyezésének elkerülésére, ebben a szakaszban 3 szivattyútelepet terveztek.

Az első szivattyútelepet Kismajtény bejáratához tervezték és úgy méretezték, hogy a későbbiekben átvegye a Nagymajtényból érkező háztartási szennyvizet is. A kinyomócső PE 100 HD SDR 17 tipusú, 125 mm átmérővel és 480 m hosszúsággal. A második szivattyútelepet a Fő utcára tervezték. A kinyomócső PE 100 HD SDR 17 tipusú, 140 mm átmérővel és 800 m hosszúsággal. A harmadik szivattyútelepet a Fő utcára helyezik, Kismajtény Domahida felőli kijáratához. A kinyomócső PE 100 HD SDR 17 tipusú, 160 mm átmérővel és 940 m hosszúsággal.

A szennyvíz feladó szivattyútelepeket C12/15 P4 tipusú vasbetonból építik, speciális vakolattal teszik vízhatlanná és jól záródó, szoros fali átmeneteket alakítanak ki. A vezetékek szivattyútelepei süllyesztőszekrény tipusúak, Di=3,0m átmérővel, közúti teherbírásra kiépítve. A szivattyútelepek mélységét a gyűjtőcsatornák hosszmetszeti mélységének és a duzzasztó műtárgyak mélységének összege adja, melyet kb. 15 perces duzzasztáshoz szükséges térfogathoz Qu ora max szerint számítanak a kiszolgált szegmenseken.

Figyelembe véve a fentieket, a Kismajtény település esetében javasolt technológiai folyamat a következő:

- gravitációs csatornarendszer olyan magassági szintek kiépítésével, mely lehetővé teszi minden csatornázott utca gravitációs csatlakoztatását, a továbbiakban pedig a település valamennyi utcájának csatlakoztatását.

- háztartások becsatlakozása

- szennyvíz feladó szivattyú Di=3,0m

- kinyomócsövek a csatornarendszer nyomás alatt lévő részein, a bemutatott SP szivattyútelepektől a gravitációs hálózati aknákig és a szennyvíztisztító telepig.

- aknák 60 méterenként kialakítva, valamint kötelezö módon az útkereszteződésekben és irányváltásoknál.

A hálózati hosszúságok Kismajtény településen a következők:

- gravitációs háztartási vízgyűjtők, Kismajtény:

- PVC tipusú, átmérő D= 200 mm, hosszúság L = 3.385 m

- Háztartások bekötése – 198 darab

- Szivattyútelepekhez tartozó kinyomócsövek:

- SP 1 - PE100HD SDR17 tipusú, átmérő D= 125 mm, hosszúság L = 480 m

- SP 3 - PE100HD SDR17 tipusú, átmérő D= 140 mm, hosszúság L = 800 m

- SP 4 - PE100HD SDR17 tipusú, átmérő D= 160 mm, hosszúság L = 960 m

- Kifolyócső PE 100 HD SDR 17 tipusú, átmérő D= 160 mm, hosszúság L= 1300 m.

- Kinyomócső, Domahida település, PE 100 HD SDR 17 tipusú, átmérő D= 160 mm, hosszúság L= 810 m.

- Szennyvíztisztító telep hozzáfolyó vezetéke, PE 100 HD SDR 17 tipusú, átmérő D= 90 mm, hosszúság L= 400 m.

- Az egész községre méretezett szennyvíztisztító telep.

Működés ismertetése

Kismajtény Nagymajtény felőli bejáratánál helyezik el az SP1 szivattyútelepet, mely összegyűjti az R1, R18 és R13 vízgyűjtőkből érkező szennyvizet. A szennyvizet egy PE100HD SDR17 tipusú D= 125 mm átmérőjű nyomócső szállítja az R2 szegmens első aknájába, ahonnan gravitációsan átfolyik a DN 19-es országút alatt a Fő utcán lévő SP3 szivattyútelepig. SP3 részben begyűjti a szennyvizet az R2 szegmens vízgyűjtőjéből is, innen egy PE100HD SDR17 tipusú D= 140 mm átmérőjű nyomócső szállítja az R2-es gyűjtőcsatorna vízválasztója utáni első aknáig, ahonnan gravitációsan továbbfolyik SP4-ig, mely Domahida település kijáratánál található. SP4-ből a szennyvizet egy PE100HD SDR17 tipusú D= 160 mm átmérőjű nyomócső szállítja a szennyvíztisztító telepre.

A szennyvíztisztító telep kifolyóvizét a Kraszna folyóba vezetik el. A kifolyócsővel egy árokba helyezik el a domahidi nyomócsövet, hogy elkerüljék az útburkolat utólagos felbontását, amikor majd Domahida településen végzik a csatornázást. A csatorna funkcionalitásának javítására a projektben legkevesebb 0,004-es lejtést terveztek, ezzel biztosítva az öntisztításhoz szükséges sebességet. Az aknák mindenike közúti terhelésnek megfelelő. Az aknalejáratok fedele nyújtható öntöttvasból készül, melynek közúti teherbírása 40t.

Technológia ismertetése

A gyűjtőcsatornákat nyitott ásott árkokban helyezik el. A tömörítést az I zónában (vezeték zóna) szigorúan csak kézi erővel végzik 90-98%-os tömörítési fokig, a II és III zónákban pedig 98-100%-os tömörítési fokig.

A szivattyútelepeket 1+1 elektromos daráló búvárszivattyúkkal szerelik fel, hozamuk fedezi az illető szivattyútelephez tartozó szegmensekre számított vízhozamokat. A szivattyúkat darálóval szerelik fel és ellátják olyan frekvenciaváltóval, mely biztosítja a víznek a következő gravitációs csatornába történő átemeléséhez szükséges minimális szivattyúzási magaságot. A szivattyúk automatizálása a duzzasztó műtárgy vízszintjeinek függvényében történik.

Szennyvíztisztító telep

Felépítés ismertetése

A javasolt tisztítórendszer megfelel a szennyvizekre jellemző hozamoknak és a figyelembe vett mutatók koncentrációjának, elsődleges feladata pedig a szuszpenziós anyagok (MS) és lebegő anyagok felfogása, a biológiailag lebomló szerves anyagok kiválasztása (CBO5 értékben kifejezve), a nitrogén és foszfor vegyületeinek kiválasztása, szerves oldószerekkel kivonható anyagok mennyiségének csökkentése, valamint fertőtlenítés ultraibolya sugarakkal és a fölösiszap víztelenítése.

Építő elemek

Szivattyútelep – A víz szivattyúzással érkezik a szennyvíztisztító berendezésbe. A vizet szivattyúk emelik fel a berendezésben elhelyezett mechanikus rácsra. A szivattyúk redundáns tervezésűek, a forgórészt és a hidraulikus szabad átfolyót pedig úgy tervezték, hogy az estleges dugulások elkerülhetők legyenek. A szivattyúknak a szennyvíz nagyméretű hordalékanyagaitól való védelmére a szivattyútelep elé ritka résközű rács kerül elhelyezésre.

Mechanikus előkezelő fázis – A szennyvízből, egy forgórácson átfolyva választódnak ki a vastag, lebegő és szuszpenziós szennyeződések. A felfogott anyagot egy csigás prés továbbítja konténerbe, mely ennek víztelenítését és tömörítését végzi. Az átemelő műtárgyból a vizet a szivattyúttelepre irányítják. A választott megoldás függvényében, a mechanikus előkezelő berendezéshez homokfogó és zsírfogó társítható. A mechanikus előkezelő fázis után a víz gravitációs átfolyással jut a tisztítómedencébe.

SBR Reaktor – A tisztítási folyamat 2 reaktorban történik. A reaktort a hidraulikus és biológiai terhelés függvényében méretezik. A tisztító telepeknél alkalmazott szivattyúzási technológia egyedi tervezésű és úszó légfúvó berendezéssel együtt használják – ez egy légfúvó és keverő tipusú kombináció. A légfúvás és keverés kombinációjával nemcsak a nitrifikálás és denitrifikálás optimalizálása valósul meg, hanem a medence anyagtartalmának optimális keverése is. Nem használandók olyan berendezések és kapcsolószekrények, melyek gyakori karbantartást igényelnek. Az oxigén befúvása változatlan marad a berendezés teljes élettartama alatt. A légfúvó, bármely reaktor kulcseleme, jó minőségű rozsdamentes acélból készül. A hajtómotorokat fűtőspirállal szerelték fel, ezért a téli időszakokban a tisztítómedence feltöltésekor vagy leürítésekor nem áll fenn befagyás veszélye. A tisztitott vizet átemelő szivattyúk beszerelése olyan rendszerben történik, melynek magassága változtatható, ennek következtében csak a felszini tisztított víz kerül eltávolításra. Az ülepítési fázis után a reaktor aljára lerakódott fölösiszap eltávolítására búvárszivattyúkat szerelnek be.

Vezérlőegység – Vezérlő- és kapcsolóközpont szennyvíztisztító telepekhez.

A berendezés tervezése a szükségletek, igények és alkalmazhatóság függvényében történik, a medencék méretének és geometriájának tekintetében pedig egyedi tervezésű. A vezérlőegység teljesen automatikusan szabályozza a rendszert, az opcionális perifériákat is beleértve. Ezt a rendszert egy sor további funkcióval is ellátják. A működés távirányítással is ellenőrízhető vagy telepíthető egy, a berendezés működését veszélyeztető feszültségingadozást jelző modul. A szennyvíztisztítás területén használt műszerfalak, minden vezérlőegység valamint maga a berendezés koncepciójának kidolgozását, megtervezését és kivitelezését a szolgáltató fogja elvégezni az áramkörök diagramjainak tervezésétől egészen az elektromos szerelésig.

Iszapkezelés – A fölösiszapot az iszaptároló műtárgyba ürítik. Ennek minősége "stabilizált", a baktériumtömeg nagyrészt mineralizált, ezért az iszaptároló műtárgyban nem zajlanak rossz illattal járó biológiai folyamatok. A víztelenítés előtti homogenizálás elvégzésére egy keverőt szerelnek be. Az iszap víztelenítése érdekében, a berendezés nagyságától és a kívánt automatizálási szinttől függően tervezendő egy szalagszűrő prés beszerelése.

Foszfor kiválasztás – Az utolsó levegőztetési szakaszban, ülepítés előtt, kicsapódást okozó anyagot adagolnak az SBR műtárgyba. Így biztosítható, a keverő és a levegőztető révén, a műtárgyban lévő vegyi anyag tökéletes elegyítése. A vízben lévő foszfátok reakcióba lépnek a kicsapódást okozó anyaggal egy nem oldódó kémiai vegyületet képezve, amely lerakódik és kiürül a folyamatból a fölösiszappal együtt.

Kifolyás fertőtlenítése – A tisztított háztartási víz a befogadóba történő ürítéskor még nagyszámú mikroorganizmust tartalmaz. Ezen vizek fertőtlenítése és ezáltal az esetleges fertőzések kockázatának csökkentése érdekében ultraibolya (UV) sugaras fertőtlenítő rendszert használnak. Az UV fertőtlenítés hosszú távon előnyös a vegyi anyagok használatával szemben, melyek azon kivül, hogy sokszor pontatlanul adagolják, negatívan hatnak a befogadóra, állandó kezelést és költséget jelentenek. Az UV fertőtlenítésnél a sugarakat hosszú élettartamú UV lámpák állítják elő, melyek hermetikusan szigeteltek a vízbehatolással szemben. A vizet ezen csövek mellet vezetik és minden irányból sugarazzák ultraibolya sugarakkal. Ezzel károsítják a mikroorganizmusok DNS-ét és szaporodásukat megállítják, mérgező hatásukat néhány másodperc alatt elveszítve. Ezt az eljárást egy vagy két SBR reaktorra alkalmazhatjuk.

Ellenőrző műszerek – A kívánt automatizálási szint függvényében különböző ellenőrző és mérőműszerek építhetők a rendszerbe. Így például a szennyvíztisztító telep kifolyó vízmennyiségének mérésére és ellenőrzésére a kinyomócsőre az utolsó árok elérése előtt áramlásmérő szerelhető. Alternatív megoldásként a áramlásmérő közvetlenül a mechanikus rács után is szerelhető, a víz SBR műtárgyba történő beáramlása elé. Az oldott oxigén mennyiségének mérésére az SBR műtárgyba oxigén szintmérők szerelhetők. Ezek leállítják a légfúvókat vagy csökkentik azok fordulatszámát a beépített frekvenciaváltók segítségével. Ezáltal energia takarítható meg, mivelhogy a légfúvók nemcsak az időbeállítás függvényében működnek. A nitrifikátlanítás optimalizálása érdekében redox-potenciál mérők szerelhetők be, ezekkel optimalizálják a ciklus fázisait, úgy mint a szennyvíz beengedése és buborékoltatása.

Működés és technológia ismertetése

A választott tisztítási eljárás egy kompakt mechanikai-biológiai egységet jelent, melynek az egyes tisztítási szakaszok részelemeit képezik. A berendezés az aktív eleveniszap és az adagokban történő víztisztítás elve szerint működik (SBR, Sequencing Batch Reactor). A szennyeződéseket a vízben lévő mikroorganizmusok bontják le, ezek megsokasodva aktív eleveniszapot alkotnak.

A szennyvíz, a tisztítóberendezéshez érkezve, egy süllyesztőszekrénybe kerül, mely a mechanikai fázis feladó szivattyútelepét képezi. A szippantó gépjárművekkel szállított nagymértékben szennyezett vizet egy másik, búvárszivattyúval felszerelt süllyesztő-szekrényben tárolják. A nap folyamán, amikor technológiailag lehetséges, ezeket a szippantott szennyvizeket átemelik a befolyó fázis feladó szivattyútelepére, ahol a befolyó vízzel hígítják. Ebből a műtárgyból a vizet a mechanikai tisztító fázisra emelik át, mely ritka résközű rácsból, homokfogó és zsírfogó berendezésből áll. A rácson felfogott rácsszemetet préseléssel víztelenítik és tárolókba rakják. A homokfogóban fennmaradó homokot víztelenítik és tárolókba gyűjtik. Ugyanez történik a zsírokkal is. A nyers tisztított szennyvíz gravitációs átfolyással jut a tároló és átemelő műtárgyba. A szivattyú 2 órás időközönként lép működésbe, kinyitva az összekötővezetéket. A légbefúvás váltakozó, a légbefúvási fázis 6 óra múlva áll le. Következik az ülepítési fázis.

2 óra múlva, mely idő alatt az iszap lerakódott, működésbe lép az iszapnyomó szivattyú. Kb. 8 óra múlva befejeződik az első adag tisztítása és kezdődik a második ciklus. A tisztítás hatásfoka többmint 90%-os 8 óra alatt.

1. Feltöltés – Az előkezelő műtárgyban összegyűlt vizet átjuttatják a tisztító műtárgyba.

2. Tisztítás - A 6 órás kezelési idő alatt a víz megtisztul. Ez alatt az idő alatt a levegőztetési szakasz, keverési szakasz és üzemszünet szakasza váltakozik. A feltöltés után egy buborékoltatási fázis következik: a szennyvízet összekeverik. Ez nagyon rövid levegőztetéses szakaszokkal valósul meg. Így nagyon kevés oxigént visznek be a vízbe. Ebben a fázisban, korlátozott oxigénmennyiség felhasználásával, kerül sor a nitrogénszint csökkentésére és a nitrogén kiválasztására. Hogy elkerüljék az aktív eleveniszap mennyiségének nagymértékű növekedését az SBR műtárgyban, kis mennyiségeket visszaszivattyúznak az előkezelő műtárgyba.

3. Ülepítés - Ebben a fázisban rakódik le az aktív iszap a tisztító műtárgyban. A tisztítási fázisban bemegy az iszap a kinyomószivattyúba is. Hogy ennek lecsapolását elkerüljék, az ATB kifejlesztett egy automatikus módszert a szivattyú kimosására. 3 rövid szivattyúzással a szivattyú már ki is van mosva és kiürült a lerakódás.

4. Leürítés - Ebben a fázisban ürítik le a tiszta vizet a berendezésből.

A berendezés vezérlése elektronikus és igény szerint változtatható.

A tisztított vizet egy műtárgyban tárolják, ahonnan ultraibolya sugaras fertőtlenítésre kerül, ez a leginkább környezetkímélő fertőtlenítési módszer, melynek nincs negatív hatása a befogadó vízi növény- és állatvilágára. Továbbá jövőbeni tárolásra használható öntözésre alkalmas vízként, aszályos időszakokra. Ez a napi többmint 500m3/nap vízmennyiség nem kerül semmibe. A lerakódás után lecsapolt fölösiszapot egy keverővel ellátott ülepítő műtárgyban tárolják. Ezt az iszapot 180 napig tárolják a betonmedencében, azután vagy környezetbarát szeméttelepre szállítják, vagy mezőgazdasági területek trágyázására, ugyanis ez az iszap csak háztartási szennyvízből származik.

Az SBR szennyvíztisztító rendszer tisztítási technológiája:

 

A településekről szippantó gépjárművekkel összegyűjtött és kijuttatott szennyvizek az előkezelést követően a szennyvíztisztító berendezésben lévő 3 mm-es résközű MAIND TOP 3/5 típusú hengerrács, homokfogó és zsírfogó berendezésre kerülnek, mely kivonja a szennyvíz mechanikai szennyeződéseinek jelentős részét. A kifogott rácsszemét 240 l-es térfogatú kerekes műanyag kukába elhelyezett műanyag zsákban kerül felfogásra, majd időszakosan a szeméttelepen kerül végső elhelyezésre.

A hengerrácson áthaladó nyers szennyvíz egy 16,o m3 hasznos térfogatú fogadó műtárgyba kerül, ahonnan 1+1db száraz beépítésű szivattyú emeli az iker kialakítású 2x 39,6 m3 hasznos térfogatú puffer-SEMI SBR műtárgyba. E műtárgy alsó 2,0 m-es része állandó vízborítást kap, mely részbiológiai reaktorként funkcionál. Az e fölött lévő 4,0 m-es vízréteg pedig az érkező szennyvizek kiegyenlítését és pufferálását végzi. Természetesen az érkező szennyvíz csúcsértékektől függően ez a beállítás változtatható, így a puffer térfogat is igény szerint növelhető, vagy csökkenthető. A biológiai előkezelés biztosítása érdekében a puffer-SEMI SBR műtárgyakban ROBUSCHI ROBOX ES 15/1P típusú légfúvó által levegőztetésre kerül, melynek hatására megtörténik a beérkező nyers szennyvizek felfrissítése és az itt kialakuló eleveniszap révén rész-biológiai előkezelése. A pufferálást követően a PLC vezérlésnek megfelelően 1+1db FLYGT NT 3085 MT 461 típusú szivattyúk felváltott üzemelésével a szennyvizek az éppen feltöltésre váró SBR reaktorba kerülnek feladásra.

A szennyvíztisztítási technológia esetünkben 4 db 94,5 m3 hasznos térfogatú reaktort tartalmaz, mely SBR technológia alapján működik. Nagy előnye, hogy 0,05 kg BOI5/kg eleveniszap terheléssel működik, amit nagy reaktor térfogatok és eleveniszap koncentrációk biztosításával ér el. Az értékből egyértelműen érzékelhető, hogy a rendszer totál oxidációs technológiával működik. A rendszer aktív iszap eljáráson alapul és a szennyvíz porciónkénti kezelésére szolgál.

A tisztító berendezés épületszerű, tömbösített, teljesen zárt kialakítású. Egymáshoz kapcsolódó 4 db SBR reaktorból áll, melyek a szennyvíz mennyiségétől függően akár ütemesen is üzembe helyezhetők, így a beruházással alkalmazkodni lehet a mindenkori igényekhez. Gépészete rendkívül egyszerű, hiszen a tisztító reaktorok működtetését az oxigén szintérzékelő szondák jelei alapján a légbevitelt végző légfúvók biztosítják. Automatizáltsága teljes, amely vonatkozik a szennyvíz feladás, a tisztítás, a leürítés, a fölös iszap elvétel automatikus elvégzésén túlmenően a kívánt oxigén szintek beállítására, a teljes folyamat számítógépes rögzítésére, naplózására, valamint a jelentkező hibák távjelzésére is, mindezek automatikusan valósulnak meg.

A tisztítási eljárás öt fázisra osztódik, ami egy ciklust jelent. A ciklusok időtartama, az azon belüli feladatok részideje, a szennyvíz minőségétől függően kerül meghatározásra, így ugyanazon berendezés alkalmazkodni képes igen eltérő szennyvíz minőségekhez is úgy, hogy automatikusan érzékeli és biztosítja a mindenkor megfelelő tisztított szennyvíz minőséget. Általában egy reaktor naponta 2,4 ciklusban dolgozik, így egy ciklus időtartama átlagosan 10 óra. Egy teljes ciklus felépítése az egyes fázisok alapján az alábbiak szerint történik:

1. Feltöltés: - A PLC vezérlés érzékeli, hogy a puffer-SEMI SBR műtárgyban van-e tisztításra váró szennyvíz. A szintérzékelő alapján indítja a beépített feladó szivattyút, mellyel egy időben nyitja az éppen feltöltésre kerülő reaktortöltő vezetékén lévő pneumatikus szelepet. Az egy ciklusra szolgáló szennyvíz mennyiséget a reaktorban lévő, nyomás távadás alapján működő szennyvízmennyiség mérőn érzékelve általában 3 részletben adja fel a berendezésre úgy, hogy egy-egy részlet feladása után a beépített búvár keverő segítségével összekeveri a műtárgyban lévő aktív iszap és vízelegyet. Az egy ciklusra szolgáló szennyvízmennyiség feladását követően zárja a pneumatikus szelepet.

2. Reakció, vagyis biológiai tisztítás: - A feltöltött reaktort az oxigénszabályozásnak megfelelően, ciklikusan levegőztetik és ebben a szakaszban már nem vesz fel újabb szennyvizet. Ez alatt az idő alatt a puffer tároló kiegyenlítő tartályként működik, azaz idefolyik be a hálózatból az érkező szennyvíz. A magas oxigénkoncentráció és az igen nagy töménységű aktív eleveniszap mennyiség hatására a reakció fázisban megtörténik a szennyvíz tisztítása. A szükséges oxigén koncentrációt a reaktorba beépített oldott oxigénszonda érzékeli és ennek megfelelően adja az utasítást a reaktorhoz tartozó légfúvónak. A levegőztetés szakaszosan történik, hiszen amennyiben az oldott oxigén szint elérte a kívánt maximum értéket (pl. 5 mg/l), úgy a vezérlés leállítja a légfúvót és majd csak akkor indítja újra, ha a reaktor eleveniszapos elegyében az oldott oxigén szint egy megállapított alsó értékre (3 mg/l) csökken. A légfúvó üzemszünetében a reaktorba beépített keverő biztosítja az eleveniszap megfelelő mozgását. Ez a ciklikusan ismétlődő levegőztetés mindaddig tart, míg a biológiai tisztítás be nem fejeződik.

A biológiai tisztítási fázison belül a biológiai nitrát és foszfor eltávolítás biztosítása érdekében anoxikus tisztítási időszak is kialakításra kerül az által, hogy a légfúvó légbevitele időszakonként szüneteltetésre kerül. A biológiai foszfor eltávolításon felüli esetleges maradék foszfor csökkentése érdekében a reaktortérbe történő szennyvíz feladással párhuzamosan vas vegyület kerül beadagolásra. Így egy-egy reaktor a biológiai tisztítás folyamatában egy cikluson belül a biológiai szerves anyag lebontáson túlmenően képes a nitrát és foszfor eltávolításra is.

3. Ülepítés: - Ebben a fázisban az iszap-víz elegyből leülepítik az iszapot a reaktor aljába. Az ülepítési fázis alatt sem feltöltés, sem levegőztetés nem történik a reaktorban. Az ülepítés meghatározott időtartamig zajlik (pl.: 90 perc), melyet a számítógép érzékel.

4. Lecsapolás, tisztított víz leürítés: - Az ülepítési idő leteltével a PLC vezérlés nyitja a tisztított vízfázis leürítő vezetékén lévő pneumatikus szelepet és a tisztított szennyvizet egy tisztított víztároló, fertőtlenítő és végátemelő műtárgyba juttatja, ahonnan a megfelelő fertőtlenítési behatási időt követően nyomó vezetéken keresztül a befogadóba juttatják. A leürítés befejeztével a vezérlés zárja a pneumatikus szelepet.

5. Fölös iszap elvétel: - A számítógép vezérlés a beadott program alapján az ülepítés 20-ik és 60-ik percében nyitja a reaktoron lévő iszapvezeték pneumatikus szelepét és a beépített 1+1db FLYGT NT 3085 MT 463 típusú száraz beépítésű szivattyú által a fölös iszap mennyiséget az aerob iszap stabilizátor és iszapsűrítő műtárgyba juttatja. Az iszapsűrítő lehetőséget teremt a fölös iszapok iszapvíz tartalmának jelentős csökkentésére, hiszen a kiépítésre kerülő és különböző szintmagasságban elhelyezett dekantálók segítségével a besűrűsödő iszap felett elhelyezkedő iszapvizet időközönként lecsapolják és a belső átemelő műtárgyba vezetik. Az iszapvíz innen felemelésre kerül a puffer műtárgyakba és az egyéb szennyvizekkel együtt megtisztulva távozik. Az iszap stabilizátorban, ill. iszapsűrítőben hosszú behatási idő alatt utóstabilizált fölös iszapok mintegy 3% szárazanyag tartalommal TEKNOFANGHI MONOBELT NP 08 típusú szalagszűrő présre kerülnek, majd víztelenítést követően iszapkonténerben kerülnek összegyűjtésre. A víztelenített iszap hetenkénti gyakorisággal a komposztáló telepre kerül elszállításra.

A fentiekben ismertetett tisztítási ciklus egyetlen biológiai műtárgy (reaktor) esetében mutatta be a tisztítási technológiát. Természetesen a párhuzamosan kiépített 4 db reaktor teljesen azonosan működik attól függően, hogy tisztításra kerülő szennyvíz van-e a puffer műtárgyban.

A tisztító rendszerből a keletkező fölös iszapok az aerob iszap utóstabilizálóba és sűrítőbe kerülnek, ahonnan kb. heti gyakorisággal iszapvíztelenítőre kerülnek feladásra. A víztelenített iszap a komposztáló telepre kerül elszállításra.

 

 

Hírlevél 1

 

A projekt háttere Általába véve a közösségi szükségletek minimális kielégítését szolgáló regionális infrastruktúrák, ebben a fejlettségi stádiumban, léteznek, de a több évtizedes krónikus alulfejlesztés következtében jelentős összegek szükségeltetnek a korszerűsítéshez. Jelen pillanatban a Románia - Magyarország határmenti övezet lakossága a mindennapi életvitelhez szükséges komfortot biztosító közmű infrastruktúra hiányával szembesül. Ezen munkálatok elvégzését a falvakban meglévő rossz egészségügyi-higiéniai körülmények és a természetvédelem teszi szükségessé, mivel fennáll elsősorban a talajszennyezés veszélye, a szennyvizek nem megfelelő elvezetése miatt. E probléma megoldatlansága következtében fennáll a talajvízszint emelkedésének kockázata, tekintettel arra, hogy majdnem minden utcában van ivóvízhálózat, a felesleges víz pedig a talajba kerül. A partner helységben meglévő ivóvízhálózat még egy érv a csatornahálózat kiépítése mellett, ugyanis az érvényes jogszabályok előírják a probléma kezelését (szennyvíz elvezetése / tisztítása), a lakosság ivóvízhálózatra történő csatlakoztatásával egyidőben. A partner közösségek ipari, szociális-kulturális és turisztikai fejlődése szintén a beruházás szükségességét és időszerűségét igazolja. A csatornahálózat határon átnyúló formában történő kiépítése fontos, egyrészt a komfortérzet növelése miatt, a talajvizek / felszíni vizek védelme miatt, a népegészségügyi / környezeti jogszabályok előírásainak tiszteletben tartása miatt, másrészt a térségre jellemző tevékenységek fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása miatt. A partnerek megértik az európai környezetvédelmi irányelvek jelentőségét és ezzel a közös beruházással cselekednek egy, a határon átnyúló közös és komplementáris környezetvédelmi rendszer kifejlesztése érdekében. A javasolt beruházásnak fontos szerepe lesz a határon átnyúló területfejlesztésben, mely így egyformán valósul meg, láthatóvá válik az európai szabványokhoz történő felzárkózás. Ebben a beruházási projektben a partnerek által javasolt műszaki-gazdasági megoldások (SBR technológia) innovatív jellegűek ebben a határmenti régióban, lévén gazdaságilag fejlett országokban használatos megoldások, egyidőben védve a környezetet is. Az EU is úgy tekinti az általa támogatott fejlesztési stratégiákban, hogy az ökológikus csatornarendszerek megléte jelenti az egyik legjobb indikátort a régió fenntartható fejlődésére vonatkozóan. A projekt besorolása: Prioritás tengely 1.Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása; Beavatkozási terület 1.3.Környezetvédelem; Tevékenységi terület 1.3.2.Vízgazdálkodás. A három partner úgy tervezi, hogy a határon átnyúló regionális fejlesztésben egy hatékony integrált szennyvízgazdálkodási menedzsment rendszer kiépítésével vesz részt, innovatív elvezetési és tisztítási műszaki megoldásokat javasolva a határ mindkét oldalán. A projekt a 2007-2013-as határon átnyúló együttműködési program egyik fő prioritási tengelyét támasztja alá, biztosítva "Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges alapvető feltételek javítását" a környezetvédelem erősítésével a határmenti övezetben. Így a projekt előnyökkel jár úgy Románia, mint Magyarország számára. A határon átnyúló intézményközi együttműködés szintén nyertese lesz a projektnek, ugyanis a modell alkalmazható minden román-magyar határmenti övezetben. A határon átnyúló környezeti hatást illetően pozitív következmény lesz a környezeti forrásokkal való hatékony gazdálkodás, mely a határ mindkét oldalán érezhetővé válik: a Kraszna folyó. A projekt természetes módon folytatja a partnerek szennyvízgazdálkodás területén elkezdett tevékenységét. A projektötlet régebbi, mint ahogy az egészséges környezet és hatékony városias infrastruktúra iránti igény is régi. Kezdetben a beruházás tervezési munkálatait (műszaki dokumentáció) a Majtényi Helyi Tanács részére szintén egy határon átnyúló együttműködési program keretében finanszírozták ROMÁNIA-MAGYARORSZÁG, PHARE CBC 2006 / INTERREG IIIA, "ECO-ACCES. A közművekkel való ellátás javítása, a határmenti térség környezetének védelme érdekében". Majtény község Helyi Tanácsa Csengerújfalu Helyi Önkormányzatával közösen már megvalósított egy határon átnyúló együttműködési program keretében finanszírozott projektet HURO/0801/149 "Határon átnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztése". A projekt futamideje 2009 november - 2010. Mindezek a kezdeményezések kölcsönösen kiegészítik egymást, a projekt partnerek egy egyenletes és fenntartható, határon átnyúló regionális fejlődés biztosítására való törekvésében. A fejlesztésre irányuló kezdeményezéseket a határ két oldalán élő közösségek képviselőinek rendszeres találkozói támogatják.

A 2011 április 1 – október 6 közötti időszakban folytatott tevékenységek leírása

2011 április 12-én Ura település Helyi Önkormányzatának székhelyén (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország) került sor arra a találkozóra, melyet Majtény község Helyi Tanácsa, mint vezető partner, Csengerújfalu Helyi Önkormányzatának vezetősége és Ura Helyi Önkormányzatának vezetősége, mint projekt partnerek és a projektcsapat szervezett a HURO/0802/081 „EcoNet. A határmenti környezeti infrastruktúra javítása az EU környezetvédelmi előírásainak keretei között” című projekt indítása alkalmából. Az eseményen jelen voltak a három hivatal vezetői, a projekt csapata és más meghívottak. Ezen a tevékenységen 50 fő vett részt.

2011 szeptember 26-án Majtény község Polgármesteri Hivatalában került sor arra a Kerekasztal találkozóra, melyet a HURO/0802/081 „EcoNet. A határmenti környezeti infrastruktúra javítása az EU környezetvédelmi előírásainak keretei között” című projekt keretében szerveztek. Az eseményen jelen voltak a polgármesteri hivatal vezetőségének képviselői, a projekt partnerek képviselői (Csengerújfalu Helyi Önkormányzata és Ura Helyi Önkormányzata) és a projektcsapat tagjai. Ezen a tevékenységen 52 fő vett részt.

2011 október 4-én került sor a CSENGERÚJFALU és URA településeken szervezett munkalátogatásra, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Magyarországon. A munkalátogatás témája a közműhálózatok menedzsmentje (szennyvíz-gazdálkodás). A látogatást Majtény Község Helyi Tanácsa szervezte, mint vezető partner, Csengerújfalu Helyi Önkormányzata és Ura Helyi Önkormányzata, mint projekt partnerek, valamint a projektcsapat a HURO/0802/081 „EcoNet. A határmenti környezeti infrastruktúra javítása az EU környezetvédelmi előírásainak keretei között” című projekt keretében. Ezen a tevékenységen 51 fő vett részt. A munkalátogatáson megtekintették Ökörítófülpös település Szennyvíztisztító telepét.

A határ két oldalán történő beruházás megvalósítását illetően, ez a közbeszerzési szerződések odaítélésének szakaszában van, mely eljárás 2011 augusztusában kezdődött. Előreláthatóan folyó év decemberéig aláírják a kivitelezési szerződéseket azokkal a gazdasági társaságokkal, amelyek a munkálatokat fogják végezni a partner községekben. Ezek a beruházások a következőkből állnak: szennyvíztisztító telep építése Csengerújfaluban, Magyarországon (ezt a szennyvíztisztító telepet Ura település lakosai is használni fogják) és szennyvíztisztító telep és többmint 4 km-es csatornahálózat építése Majtény községben, Romániában. A munkálatok legkésőbb 2012 őszén be fognak fejeződni.

A Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 rövid leírása A Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 azoknak az előző határon átnyúló programoknak a folytatása, melyek ebben a régióban kerültek végrehajtásra, mint az Interreg IIIA Magyarországon és PHARE CBC Romániában, kiegészítve azokat, építve eredményeikre és tapasztalataikra. A program fő célkitűzése közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. A program céljaihoz hozzájárulva, két prioritási tengely került meghatározásra, melyek az együttműködés fő irányait mutatják: - Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása - Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben. A román-magyar határmenti térség társadalmi és gazdasági kohéziójának erősítéséhez vezető út 2007 december 21-én nyílt meg, amikor az Európai Bizottság hivatalosan jóváhagyta ezt a programot. 248 millió Euro áll rendelkezésre a 2007-2013 közötti időszakban a határon átnyúló együttműködés ösztönzésére, mely összeg az EU hozzájárulásából az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül és a két Tagország társfinanszírozásából tevődik össze. A támogatásra jogosult határmenti terület Magyarország délkeleti és Románia északnyugati részét foglalja magába. Az itt élő lakosság létszáma meghaladja a négymillió főt, amely megközelítőleg fele - fele arányban oszlik meg a román és a magyar oldal között. A nyolc NUTS III. szintű megyét (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye Magyarországon, illetve Szatmár, Bihar, Arad és Temes megye Romániában) általánosságban igen hasonló gazdasági és szociális helyzet jellemzi. A program stratégia megpróbálja közelebb hozni egymáshoz az egyes szereplőket – embereket, gazdasági szereplőket és közösségeket – annak érdekében, hogy jobban kihasználhassák a határmenti térség közös fejlesztésében rejlő előnyöket.

 

Majtény község európai pénzalapokból épülő csatornarendszerrel fog rendelkezni

- Sajtóközlemény –

2011. április 13.

A Románia – Magyarország határmenti együttműködés javítása, különös tekintettel a közművekre vonatkozó közösségi igények kiszolgálására egyike azon prioritásoknak, melyet Majtény község Helyi Tanácsa célul tűzött ki magyarországi pályázati partnereivel együtt, melyek Csengerújfalu Helyi Önkormányzata (PP1) és Ura Helyi Önkormányzata (PP2), az ,,EcoNet. A határmenti környezeti infrastruktúra javítása az EU környezetvédelmi előírásainak keretei között” című projekt keretében.

A Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 keretében finanszírozott projekt összköltségvetése 2.081.481 Euro, ebből 1.320.715 Euro a projekt vezető partnert illeti, 475.556 Euro PP1-t, 285.210 Euro pedig PP2-t illeti. A projekt végrehajtásának időtartama 21 hónap, megvalósítása pedig 2011.04.01 – 2012.12.31 között történik.

Jelenleg Majtény, Csengerújfalu és Ura községek területén nincs csatornarendszer (csatornahálózat és szennyvíztisztító telep), az elsődleges elvezetési és ökológikus tárolási intézkedésnek tekinthető emésztőgödrök száma is jelentéktelen. A csatornahálózat kiépítése mellett szóló érv a Majtényban és Csengerújfaluban meglévő ivóvízhálózat is, ugyanis a jogszabályok előírják a szennyvíz elvezetését és tisztítását a lakosság ivóvízhálózatra történő csatlakoztatásával egyidőben. A lakossági igények felmérésére Majtényban 2008-ban közvéleménykutatást végeztek, melynek során a válaszadók 65%-a prioritásként jelölte meg a csatornahálózat kiépítését.

A projekt célja pontosan a közművekre vonatkozó közösségi igények kiszolgálása, a környezetvédelmi előírások tiszteletben tartásával a román-magyar határtérségben. Másrészt, a projekt elősegíti a határon átnyúló kapcsolatok megszilárdítását, a lakosság bevonását a közügyekkel kapcsolatos döntéshozatalba, az élet és környezet minőségének javítását, valamint egy esetleges határon átnyúló környezetszennyezés elkerülését. A csatornaépítés következménye a városias-szociális komfort növekedése, a felszíni és talajvíz védelme, a környezeti és népegészségügyi jogszabályoknak való megfelelés és a határmenti térségre jellemző tevékenységek fejlesztését segítő feltételek biztosítása.

A projekt célcsoportját a három partner település lakossága alkotja, akik közvetlenül fognak részesülni a csatornázási infrastruktúra és szennyvíztelep beruházás előnyeiből, ez összesen 2.892 lakost jelent (1219 Kismajtényban, 917 Csengerújfaluban és 756 Urán). Ezenkivül, a térségben működő és potenciális gazdasági társaságok, illetve a térség társadalmi-kulturális intézményei (iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények, közszolgáltató egységek) élvezhetik a projekt keretében megvalósuló beruházás előnyeit.

A tevékenységek fő eredményét Majtény község csatornarendszerének kiépítése jelenti és egy szennyvíztisztító telep építése Csengerújfalu és Ura települések részére. Kismajtény község területén 198-an csatlakoznak a csatornahálózatra, ezek háztartások, tanügyi és egészségügyi intézmények, valamint gazdasági egységek. Terveink szerint a munkálatok 2011 szeptemberében kezdődnek és 2012 októberében fejeződnek be.

A Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 (www.huro-cbc.eu) finanszírozását az Európai Unió biztosítja az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén, kiegészítve a programban résztvevő két tagország, Magyarország és Románia állami társfinanszírozásával. A program fő célkitűzése közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve.

“Ezen anyag tartalma nem képviseli szükségszerűen az Európai Unió hivatalos álláspontját”




a. A projekt cime: ,, Határon átnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztése”

Az Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 keretében a Majtényi Polgármesteri Hivatal benyújtotta a „Határon átnyúló úthálózat közösségi hozzáférésének fejlesztése” című pályázatát.

Ennek megfelelően, 2009 november 30-án írta alá a finanszírozási szerződést a Szerződő Hatóság és a kedvezményezett (Majtény község Polgármesteri Hivatala). Ebben a projektben partner Csengerújfalu Község Önkormányzata Magyarországról. A pályázat összköltségvetése 111.262,60 Euro, melyből 84.412,60 Euro a projekt vezető partnert illeti, vagyis Majtény Község Helyi Tanácsát, 26.850 Euro pedig a határon túli projekt partnert, vagyis Csengerújfalu Község Önkormányzatát.

A projekt átfogó célja a társadalmi-gazdasági vonzerő és a határon átnyúló mobilitás mértékének növelése a határmenti térségben. Konkrét céljai a közúti infrastruktúra fejlesztésének támogatása a Majtény - Csengerújfalu határövezetben és a Majtény - Csengerújfalu határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a közutak minőségének javításával.

A projekt célcsoportját a két partner helység lakossága képezi: Csengerújfalu 892 fő és Majtény 4328 fő, valamint a térség meglévő és potenciális gazdasági szereplői, társadalmi-kulturális intézmények a térségből: iskolák, óvodák, egészségügyi egységek, közszolgáltató egységek. Fő tevékenység csomagok: előkészítés, projekt menedzsment, ágazati határon átnyúló együttműködés, Majtény és Csengerújfalu közúti infrastruktúra felújítása dokumentációjának elkészítése, tájékoztatás.

Tevékenységünk fő redménye a közúti infrastruktúra felújítása első szakaszának megvalósítása, mely elősegíti a határon átnyúló utak elérhetőségét, illetve a két helység belső útjainak korszerűsítéséhez szükséges műszaki dokumentáció elkészítése, mivelhogy ezek az utak biztosítják a megyei / országos / európai határon átnyúló úthálózatokhoz való csatlakozást. Kidolgozásra kerül a megvalósíthatósági tanulmány és a műszaki terv 30 km belső úthálózat korszerűsítéséhez.

b. A projekt cime: ,, ECO-ACCES. A közművek való ellátás javítása, a határmenti régió környezetének védelme érdekében”

A ROMÁNIA – MAGYARORSZÁG, PHARE CBC 2006 / INTERREG IIIA Program keretében, melyet az Európai Unió hirdetett meg a Fejlesztési, Közmunkálatok és Lakásügyi Minisztériumon keresztül, a Majtényi Polgármesteri Hivatal benyújtotta „ECO-ACCES. Közszolgáltatások elérhetőségének javítása a környezet védelmének érdekében a határmenti övezetben” című pályázatát. 2008 augusztus 20-án írta alá a finanszírozási szerződést a Szerződő Hatóság (FKMLM) és a kedvezményezett (Majtény község Polgármesteri Hivatala). A pályázat kezdeti összköltségvetése 150.000 Euro, melyből az Európai Unió által nyújtott visszanemtérítendő támogatás 133.500 Euro (89%), a különbözet pedig, 16.500 Euro (11%) a pályázó Majtényi Polgármesteri Hivatal saját hozzájárulása.

A projekt célja Majtény község, Szatmár megye helyi közigazgatási hatékonyságának javítása az európai szabványoknak megfelelően a község lakosainak nyújtott közszolgáltatások minőségének és mennyiségének tekintetében. Jelen projekt Majtény község közműveinek infrastrukturális beruházásaira vonatkozó kivitelezési tevékenységek javítására irányult, a beruházási tervhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány és műszaki terv elkészítése által a csatornarendszer kiépítésére vonatkozóan a község hét falujából háromban: Kismajtény, Nagymajtény és Domahida.

A projekt keretében szervezett tapasztalatcserén kivül (munkalátogatás a magyarországi Ópályiban – ez a helység a projekt partner és kerekasztal találkozó Majtényban a szennyvízgazdálkodás kérdésében jártas szakértők résztvételével), Majtény község Polgármesteri Hivatalának rendelkezésére áll a csatornabevezetéshez szükséges teljes műszaki dokumentáció Kismajtény, Nagymajtény és Domahida falvakban.

Ebben a projektben Majtény község Helyi Tanácsa műszaki tanácsadásban részesült a beruházás kivitelezéséhez szükséges legjobb módszer kiválasztása érdekében. Tanulmány készült a csatornabevezetés által érintett telkekről (hálózat és szennyvíztisztító telep), topográfiai méréseket végeztek, feldolgozták az adatokat. Mindezek vezettek el a legjobb megoldáshoz, a kivitelezési költségek felbecsüléséhez, a finanszírozási igények ütemezéséhez. Projekt partner – Ópályi Helyi Önkormányzata, Magyarország. E partnerség következtében tapasztalatcsere, a közművesítésre vonatkozó know-how és jó gyakorlat átadás valósult meg a szomszéd partnerrel. A partnerek különböző találkozók, kerekasztal megbeszélések, valamint a szomszédos régióban tett látogatások alkalmával osztották meg egymással tapasztalataikat, így erősítve tovább a román-magyar határmenti kapcsolatokat. A tervezett csatornarendszer kiszolgálja majd úgy a háztartásokat, mint a gazdasági egységeket Kismajtény, Nagymajtény és Domahida falvakban. A határmenti térségre vonatkozó környezetvédő hatás abban nyilvánul meg, hogy a nem megfelelően kezelt szennyvíz, mely eddig a térség folyóvizeibe került vagy a talajba szivárgott, megfelelő környezetkímélő elvezetést kap, a hatályos környezetvédelmi normák tiszteletben tartásával. Pozitív eredményt jelent a határon átnyúló környezeti hatás tekintetében a környezeti tényezők hatékony menedzsmentje, mely a határ mindkét oldalán érezhető lesz.

A projekt megvalósításának időtartama: 2008 augusztus 21 – 2009 november 20


STATISTICI

  • Felhasználók 1
  • Cikkek: 248
  • Cikkmegtekintések száma: 607956


DATE DE CONTACT

Moftinu Mic, jud. Satu-Mare, Romania (UE)
Strada Principala, nr. 219
Tel: 0261 875 116
Fax: 0261 875 116
Luni - Vineri: 08.00-16.00
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.